Hát ez is eljött. Egészen 4 hónapnak kellett eltelnie, hogy összegyűjtsem a bátorságom és megtömjem a pipámat az első latakiás dohánnyal, a Samuel Gawith's Navy Flake-el. Ahogyan korábban említettem, a Vauen Olaf 4875-os pipámat tartogattam a latakiára - egy Dunhill Early Morning Pipe a másik enyhén latakiás tartalmú blend a készletben - de arra gondoltam, hogy a Dunhill előtt inkább egy cseppet barátságosabban hangzó aromatikus English blend-el kezdem az ismerkedést.
"Aromatikus English ?!? Ezt a kategóriát meg honnan veszed?" kérdezheti a tapasztaltabb pipás olvasó és simán benne van, hogy jogosan. Megpróbálom levezetni, honnan jön a tipusmeghatározás.
Szóval, mint minden szorgalmas, tanulni vágyó kezdő pipás, jól megkerestem ezt a blend-et a tobaccoreviews.com oldalon és a itt a típus kategóriánál azt találtam, hogyaszondja: "Virginia / Latakia".
Viszont, ha az ember elnavigál a Cornell & Diehl oldalára, ott a következőt olvashatja:
"Ami egy english blend-et igazi “angollá” tesz, és ami az elsődleges forrása egy english dohány tipikus illatának az a latakia jelenléte. Természetesen lehetnek alkategóriái az english blendeknek mint például a scottish, a balkán vagy éppen aromatikus blendek, de ha van benne latakia akkor ez egy english blend és punktum."
Nekem ez a meghatározás szimpatikus, tehát nálam a Navy Flake - érlelt virginia és egy kevés latakia minimális rum ízesítéssel - egy english aromatikus blend.
Folytatva az elméleti síkon történő "fotelpipázást", nézzük meg mit is említ a szakirodalom és minden menő YouTube pipás a Samuel Gawith's márkáról, mik azok a jelzők amelyekkel elsőként találkozunk. Az első jelző az áhítattal elmorzsolt "tradícionális" - és valóban, az angol/skót cég eredete 1792-re datálódik és őrizve a tradíciót nagyon régi gépekkel végzik a gyártási folyamatot. Köztük a vágást is ami, a flake dohányaik viszonylag nagyobb szelet-vastagságának és kevésbé standard méretének az oka. A másik pedig a dohánykeverékeik kapcsán sokat emlegetett "nedves, nagyon nedves" jelző. Ez annyira jellemző komment, hogy külön "Hogyan készíts elő egy Samuel Gawith dohányt, hogy egyáltalán meg tudd gyújtani" típusú oktatóvideókat is találunk a neten :-) Egyik kedvenc YouTube pipásom, a korábbi posztban hivatkozott Bradley, külön nedvességi kategóriát a "Gawith-nedves"-t tart fenn a legnedvesebb dohányokra. Sokat mond, hogy ez a kategória nála a "Vizbefúlt Patkány" szintnél is tocsogósabb dohányokat jelöli....
Na, ugorjunk is akkor be a latakiátol sötétlő tengerbe...
Samuel Gawith - Navy Flake (gyártó: Samuel Gawith, 50 g tin, aromatikus English blend, Virginia és Latakia) - SzubjektivPipas index:***+
A tin design nekem nagyon bejön. Egy büszke vitorlás a dohányzástól elhalálozott tömegek tengerén. Ez már csak ilyen, bele kell törődni. Ha gyűjtjük a szép dohányos dobozkákat, érdemes erre a célra az USA-ból rendelni egy-egy dobozzal, azok még nem kaptak feliratot.
A másik, a Gawith dohányoknál nem elhanyagolható fontosságú információ a jobb sarokban látható - "50g, a csomagolás időpontjában mért nettó súly". Most ezt elmulasztottam megtenni a nyitás után de legközelebb ha Gawith dohánnyal lesz dolgom talán nem felejtem el megnézni, hogy mennyit nyom a tartalom nyitáskor, a legendás nedvességtartalommal és mennyi a nettó súly rendesen kiszáritva, fogyaszthatóvá téve. Nem szőrözés, csak kiváncsiság :-)
A bontás utáni tin-note bevallom orrba vágott. Igen, olvastam, hallottam, hogy a latakia megosztó, de még így is nagyon meglepett. Sűrű, szikár, sötét, mély és intenzív illat. Elsőre füst, fa füstje. Nagyon találó a "campfire" avagy "tábortűz illat" jelző amit hallottam a latakiával kapcsolatban. Szentségtörés ide vagy oda, nekem az autógumi raktár szaga jut még eszembe - volt szerencsém ehhez is a karrierem során :-) Jobban elmélyedve az "édeskés autógumi ég a tábortűzben" illatba szépen beúsznak az érlelt virginia szénás, barnakenyeres, fügés és mazsolás jegyei és az alkohol....én a rumot nem érzem ki tisztán pedig nagy kedvelője voltam meg a cukorbetegség diagnosztizálása előtt a Ron Zacapa nevű terméknek.
Az illat tehát tömény, intenzív de nagyon attraktív is egyben. Nem ereszt, rettentően izgalmas..
Nezzuk a flake-et magát:
A dobozba 19 db, viszonlyag vastagabb szeletet csomagoltak. Allagra szinte tapadosan nedves, gyonyoru, gusztusos tomor lapocskak. A doboz tartalmat uvegbe koltoztettem de a javaslatok alapjan, 2 flake-et kivettem es szobahomersekleten, korulbelul 24(!!!) oran keresztul szaritottam.
Ezutan elmorzsoltam - nem nagyon aprora, azert meg szalas maradt - es ezt tomtem a Vauen Olaf 4875-os latakiara kinevezett, meg teljesen szuz pipamba.1.5 szeletet vett fel. Szuro behelyez, keszen all minden a bevetesre.
A 3. gyujtas utan meglett a stabil parazs es innentol a tomet vegeig nem igenyelt ujragyujtast.
Valami teljesen uj, fuszeres fust.... tomjen, szantalfa es edes, inkabb a kenyeres, szenas virginia kremes, puha ugyanakkor haraphatoan tomeny aromaja. Nem sok lehet benne a latakia - de pont annyit csavar az erlelt virginia jegyein amitol a blend egy teljesen uj jelleget kap. Harmonikus, izgalmas, tobbretegu, elvezettel szalazhato izkavalkad. A rum, vagy inkabb rumos szilva eppen csak leheletnyire jelenik meg a hatterben, a virginia edessege az ami jobban dominal. A latakia vastag, fustos, keleti fuszeressege tokeletesen mukodik a virginia megszokott jegyeivel.
Lassan, alacsony hofokkal eg, az izek intenzitasanak nagyon jot tesz a lassu, gondolkodos, filozofalgatos tempo.
A 24 oras, szobahomersekleten tortent szaritas ellenre jelentos mennyisegu nedvesseg gyult fel a szuro kornyeken, gyakorlatilag teljesen atazott allapotban talatam amikor a tisztitaskor kivettem.
Nagy elmeny ez az uj iz, es ezek utan nagyon kivancsi vagyok a kevesbe edesre komponalt, nagyobb mennyisegu latakiat tartalmazo dohanykeverekekre. Szuper, izgalmas dohany, batran ajanlom a hasonloan kezdoknek mint en vagyok.
