Hogyan jött az ötlet, hogy belevágj egy pipás témájú Youtube csatornába, ráadásul angolul?

89-ben születtem azaz számomra az Internet, a számítógéppel való szimbiózis, a “kockulás” már a gyerekkorom szerves része volt, ebben nőttem fel, tehát a Youtube csatorna inditása technikailag nem volt kihivás. A videó vágás, szerkesztgetés egyébként is kedvelt időtöltésem volt, az angol nyelv az életem része, így igazából adta magát a Youtube-on való megjelenés. Már nagyjából 2 éve pipáztam és persze nézegettem például Matches860, Bremen Pipe Smoker videóit és mindenféle jól eltervezett küldetéstudat vagy világmegváltó szándék nélkül, pusztán azért vágtam bele mert érdekelt, hogy meg tudom-e csinálni, tudok-e egy tanult nyelven olyan tartalmat késziteni ami érdekelhet pipásokat a világ minden részéről.

Milyen technikai igénye van egy Youtube csatorna elinditásának? Azért kérdem, mert a videóid elég profik, és még az autóban felvett kis videók esetében is nagyon jó a hang és képminőség

Mint mindenben, itt is el lehet vinni a hardwert bármilyen magasságokba és minőségi szintre, azonban a manapság használatos telefonokkal megoldható a jó minőségű videókészités ami mind hangban, mind képben rendben van. Ehhez már csak egyszerű videó szerkesztő software kell, és meg is van a szükséges minimum. Ahogy említettem, aztán ezt tovább lehet finomítani profi, külső, csiptetős mikrofonnal stb... Az élő streaming egy fokkal több felkészültséget kiván, itt ugye ismerni kell a stream software-t, meg kell szerkeszteni a feliratokat, a Youtube csatornán szereplő bannereket. Kidolgozni a thumbnaileket PhotoShopban - mindez talán soknak tűnik, de igazából egyszer kell megcsinálni és utána már csak (újra)használjuk az elkészitett paneleket. Természetesen, sok időt visz el és csak annak érdemes belevágni aki igazán örömét leli a dologban - pénzkeresésre ez nem alkalmas :-)

A Youtube-on most elég gyakori téma a pipás csatornákat működtető társaink körében az, hogy a Youtube egyre inkább próbálja kiszoritani a dohányzással kapcsolatos tartalmakat, igy most már rendszeresen, és tendenciózusan utazva a témára kizárja az ilyen témájú videókat abból a körből amelyek után nézettséggfüggő “részesedést” fizet (monetizing). Téged mennyire érint ez a probléma? Egyáltalán, mi az a nézettségi szint amely felett már látnád bármiféle anyagi megtérülését  a befektetett idődnek és energiádnak?

Hát ezt én is szeretném tudni :-) Gőzöm nincs, hogy hol van az a szint ahol a Youtube elkezd fizetni. Nálam alapból nem futnak reklámok, tehát én eleve kikerülök abból a körből amely a Youtube-nak érdekes. Ahogyan emlitettem, a csatorna alapvetően a saját kreativitásom kiéléséről szól, arról, hogy szeretek aktiv tagja lenni a pipás közösségnek, szeretek tartalmat megosztani, bevonni az embereket, interakciót kezdeményezni. A magam kedvtelésére egyébként létrehoztam egy Relight Pipe Gear nevű brandet, ezt próbálom népszerűsiteni, és persze vannak a csatornámon a posztok kapcsán Amazon affiliate-linkek, amelyek kapcsán mondjuk az adott webshopban eladott Zippo gyújtó eladásából pár cent elvileg nekem folyik be a PayPal számlámon keresztül. Ha azt mondom, hogy eddig ezekből összesen nettó 3000 forintot kerestem akkor már valószinűleg fölé lőttem a valóságos összegnek :-)

A kérdésedre visszatérve, azt gondolom, hogy kb. 4000 követő lehet az a szint amely felett már egy bekapcsolt “monetizing” funkció hozhat valamiféle minimális összeget a Youtube csatorna tulajdonosának.

Beszéljünk egy picit a Relight Pipe Gear termékvonaladról. Hogyan jött az ötlet és a bátorság, hogy ebbe belevágj?

Ezzel az ötlettel is szimplán az a célom mint a Drewsmokes Youtube csatornával: ki akartam próbálni, hogy hogyan lehet egy online merch oldalt megvalósitani. Nagyon motivált, hogy végigjátszam azokat a lépéseket amelyek szükségesek egy ilyen üzleti modell működtetéséhez. Alapból nagyon érdekel a márkaépités, a design, egy üzleti beinditása. Ahogy emlitettem, értek valamicskét a dizájnhoz, imádom a pipázást és így adta magát, hogy a csatorna mellé jelenjen meg egy merchandising vonal is. Izgalmas, és rendkívül sok új tapasztalat szerzésére alkalmas az, hogy végiggondoljuk és aztán mngvalósitsuk azt az üzleti modellt amely képes arra, hogy mondjuk egy, az USA-ból az oldalamon pólót kiválasztó vásárlónak fizikailag hogyan gyártódik le és milyen logisztikai folyamattal jut el a termék - hozzátéve persze azt a cseppet sem elhanyagolható részletet, hogy mindezt a folyamatot milyen árazással tudom megfeleltetni. Mi az az ár, amely fedezi a költségeimet, egy kis profitot is tartalmaz és még mindig valamennyire versenyképes a többi piaci szereplő által forgalmazott hasonló termékekkel. Szép, összetett és számomra rendkívül szórakoztató “játék” de, hogy ebből én pénzt keressek, az még nagyon messze van :-) A pipázásból mint piaci szegmensből a létező maroknyi kivételtől eltekintve azt gondolom, hogy szinte reménytelen fenntartható, komoly jövedelmet szerezni, én szerelemből foglalkozom ezzel.

Vannak újabb design és termékötletek a fejedben? Tervezed majd bőviteni a kinálatot?

Persze, folyton ötletelek és járnak a fejemben a dolgok, most is van 5-6 új design terv a mappákban. A kihivás persze az, hogy a család, és a távolról sem 8 órás munkám mellett (egy multinacionális cég regionális marketing csapatában dolgozom) mikor tudok időt szakitani a megvalósításukra :-) Nemrég házasodtam és a nászutunkat idén decemberre tervezzük, úgyhogy most jó ideig tutira nem lesz időm az új ötleteimre :-)

Visszatérve a Drewsmokes Youtube csatornádra, azért ezek a videók - még ha jellemzően a kocsidban is veszed fel, elég profik. Jó a hangminőség, te jól beszélsz angolul és nem igazán látom a kamera-lázat rajtad. Elég laza, magabiztos az összbenyomás - mind a szerkesztést, mind a személyes prezentációt tekintve.

Köszi, az jó ha így látod, hiszen ez lenne a cél :-) Az igazság az, hogy a videós csatornában az előmunkálatok jelentik a nagyobb időbefektetést. Egy videó szerkesztőben össze kell állítani az alapsémát, a template-eket, megtervezni a logokat, branding részleteket stb...Utána viszont ha ezek megvannak a csatornához, akkor a felvett videó jellemzően nem igényel 30 percnél több utószerkesztést. Ugye a te esetedben aki blogot vezetsz, a munka jóval egyenletesebben oszlik el, hiszen minden esetben le kell írnod, korrektúráznod kell a posztjaidat - előbb beszélgetünk aztán ezt újra visszahallgatva kell elkészitened a posztot belőle.  

Ami számomra csodálatra méltó az ilyen videós tartalmak esetében az az, hogy ebben a műfajban nem bújhatsz a billentyűzet mögé, érthetően, összeszedetten kell elmondanod a tutit abban a 15-20 percben ott a kamera előtt - persze ha nem akarsz utána órákat tölteni utólagos szerkesztgetésekkel és újrafelvétellel. Te használsz valamilyen témalistát vagy egyéb segédletet a felvételek közben?

Az elején lelkiismeretesen készültem mindenféle jegyzetekkel, különösen a dohány teszteknél. Aztán az utóbbi időben, főleg az általánossá váló idő-szűke miatt kevesebb az előtervezési munka, egyre inkább szabadabban, mindössze nagyvonalakban megtervezetten forognak az új videók.

Mindig meg akartam kérdezni: mit szól a munkáltatód, hogy “összepipázod” a céges autódat? :-)

(Nevet) Az autó nem céges :-) szóval semmit.  

Aktív tagja vagy a YTPC - Youtube Pipe Community - közösségnek, kik azok akiket te is követsz, nézel?

Sosem a videók technikai minősége miatt nézek valakit, hanem mert az adott ember érdekel, valamilyen szinten azonosulni tudok az általa készitett tartalommal, gondolkodásmóddal. Ezek alapján nagy kedvencem a Matches860 nickname alatt működő John, Unicornpiper Ben akivel egészen sokszor beszélünk a videókon kivül is, aztán persze Sargeant Savinelli aki egy másik jópofa ember. Bremen Pipe Smoker (Mark) is nagyon jó. Ezek az emberek számomra azért hitelesek mert nem megfelelni akarnak a trendeknek, nem azért készitik a videóikat mert pénzt szeretnének látni belőle - hanem számukra is a pipás közösségen belüli interakció, egymás megismerése az igazán fontos. Janez-t (Pipe & Tobak) ki ne felejtsem Szlovéniából aki szintén mindig jó videókat készit. Aztán persze vannak a nagy cégek - a Mac Baren, SmokingPipes.com, Cornell & Diehl akiket azért követek mert a tematikus videóikból rengeteget lehet tanulni a dohányokról illetve a pipákról.

Mivel tudom, hogy ha nem pipás videókat készitesz nekünk akkor egy multinacionális cégnél dolgozol marketing területen, kiváncsi lennék a véleményedre, mit gondolsz a Cornell & Diehl promociós stratégiájáról?

Az C&D, és a szintén Laudisi Group tulajdonú Smokingpipes és Briarworks is meglepően jól tudja kezelni az egyre szigorodó dohány promóciós szabályokat illetve az általánosan dohány ellenes trendet. Nagyon jó megjelenéseik, tartalmaik vannak a Youtube-on. A C&D tudatosan használja például a master blender-ét, Jeremy Reeves-t - aki nem mint egy szürke szaki bújik meg a háttérben hanem tudatosan szerepeltetik - és milyen jól teszik, hiszen hitelessége megkérdőjelezhetetlen, ráadásul láthatóan nem idegen számára ha beszélnie, prezentálnia kell. 

Jeremy relative gyakori, például a különféle dohányfajtákról és felhasználásukról szóló, közérthető videói igazán megcsinálják az étvágyat a C&D termékei iránt. Nagyon jók ezek a cégek abban, hogy kihasználják a Facebook adta promóciós lehetőségeket - ha már a klasszikus csatornák nem elérhetőek a dohánytermékek számára. 

A C&D engem nem minden termékével győz meg - bár vannak nagy kedvenceim a hatalmas választékban. Sokszor érzem náluk, hogy talán először van meg a cimke design és utána néznek körül, hogy a meglévő keverékek milyen minimális változatásával (más %-os arány a felhasznált dohányok között, más casing vagy topping) tudnak egy “új” keveréket betenni az új cimke mögé.

A másik C&D specialitás amire ráálltak, az a “small batch”, limitált szériák. Ugye itt sem látunk újat marketing-szakmai szempontból - a sok iparágban azonos elvek alapján alkalmazott FOMO (Fear Of Missing Out - magyarul talán “Félelem attól, hogy kimaradok belőle”) pszichológia alapjelenséget használják. Ezzel persze nincsen semmi baj, de én próbálom ezeket az “akciókat” kritikusan kezelni és a családi költségvetésre is ügyelve nem bedőlni mindennek :-)

Hogyan látod a Youtube-on az egyre szigorodó szabályokat a dohányzással kapcsolatos témákat illetően? Mi lesz a jövő, te is tervezel elköltözni más platformra?

Ez valóban nehéz téma, mert ugye azért csinálod a csatornád, hogy elérj vele embereket. A Youtube álláspontja viszont egyértelmű - ahova nem tudnak reklámokat elhelyezni mert a törvények nem engedik a dohányos tartalom melletti hirdetést, az csak “döglött” tartalom nekik, azaz nem fogják elősegiteni, hogy ezek a csatornák prosperáljanak. Azaz, egyre komolyabb szankciókkal fogják szoritani kifelé ezt a témát, amivel pont az alapvető célomban akadályoznak - nem leszek képes az embereket elérni ezen a csatornán. Ez logikusan fogja magával hozni, hogy egy ponton túl minden “kolléga” elgondolkozik arról, hogy van-e értelme igy tartalmat késziteni....

Nem vagyok optimista, viszonylag gyorsan el fogunk jutni oda, hogy a kicsit rázósabb tartalmak mint például az alkoholos italok, kések, egyéb fegyverek, a dohánykultúra bármilyen formája is szépen el fognak tűnni a Youtube-ról. A Facebookon egyébként ugyanezt a folyamatot láthatjuk.

Sosem fordult meg a fejedben, hogy esetleg podcastot is indits?

Nem, mert elképesztő mennyiségű háttérmeló szükséges egy rendszeres podcast azonosan magas minőségben való fenntartásához. Egyébként sok podcastot hallgatok - Pipe & Tamper, a Pipesmagazine Radioshow Brian Levine-nel, és persze rengeteg egyéb, nem pipás témájú műsort is.

Hallottam a veled készült interjút a Pipe & Tamper podcastban és nagyon örültem neki. Milyen hatását láttad ennek a csatornád követői bázisa kapcsán?

Mivel ez egy ATL (Above The Line) marketingként értelmezhető megjelenés, nagyon nehéz mérni a direkt hatását - és ismétlem, mivel nincsen egyéb célom a csatornával mint, hogy örömet szerezzen és elérjek hasonlóan gondolkodó embereket, nem is próbáltam mérni. A számomra igazán pozitv hatása az ilyen interjúknak - mint példál ez a mostani beszélgetés is veled -, hogy újabb ismeretségek, beszélgetések lesznek belőlük, és ez az amiért ezt az egészet csinálom.

Térjünk vissza kicsit az alapokhoz. A videók alapján te sem vagy az a “kóstoljuk vissza az Óbestert, találjuk meg benne a szépséget” tipus. Rögtön külföldről rendelt dohányokkal kezdted az ismerkedést? Hogyan jött a pipázás egyáltalán?

Nem volt pipás minta a családban, és én sem dohányoztam sosem - kivéve persze a tipikus partidohányzás esetét amelyre volt egy doboz cigim bekészítve a szekrényemben :-) Viszont voltak olyan családi barátok akik pipáztak igy nekem is mint sok pipás társunknak megvoltak azok a gyerekkori emlékek ami egy pipás mellett  - feltéve persze ha nem kőkemény latakia vagy kentucky kedvelő az illető - valahogy beleég a tudatalattinkba és felnőttkorban addig keressük amig vissza nem találunk a hozzá. Ehhez társult az a tapasztalat, hogy ezek a pipás emberek - legalábbis egy gyerek szemével - mindig bölcsek, nyugodtak, szerethetőek voltak. Talán ez a pozitív emlék is mozditott felnőttként a pipázás irányába.

A minőségszemlélet a dohányok terén az alapoktól egyértelmű volt. Ha már dohányzunk, akkor törekedjünk arra, hogy a maximális örömet okozó, jó minőségű dohányokkal tegyük azt. Ugyanigy vagyok a whiskeyvel és a borokkal is. Ha már iszunk, igyunk jót, végtelenül egyszerű ez. A dohányoknál ezt a gyakorlatot számomra az segitette, hogy egy gimnáziumi osztálytársam dohányboltot nyitott és 2013 környékén amikor a pipázással ismerkedtem. Nála elérhetőek voltak a Peterson dohányok. Vettem belőlük pár dobozzal és mellé egy 5000 forintos Szabó pipát is.Aztán persze az első próbálkozások után engem is elkapott a gépszíj - végigkóstoltam a dohányfajtákat, megismerkedtem a virginiával, a burleyvel, és a többivel. Aztán persze a szokásos örvény is elkapott: internetes fórumok, Youtube, Facebook csoportok - nem volt megállás.

Pipák kapcsán mi a tapasztalatod a szűrős illetve nem szűrős témakörben?

Nagyon szeretem a szűrős pipákat, és a szűrők terén is kialakult egy preferenciám: nekem a balsa szűrők a kedvenceim. Volt néhány szűrő nélküli pipám is azonban itt az a személyes tapasztalatom, hogy amennyire szépek dizájnban ezek a pipák, annyira nem tudtam őket normálisan kezelni, hogy ne égessem szénné a számat velük. Az egyetlen kivétel az egy Nording pipa, amellyel a szűrő hiánya ellenére sincs semmiféle problémám. A szűrő szerepét számomra nem a füst hőfokának mérséklésével látja el - bár kétségtelenül ebben is van szerepe - hanem a füst forró gőztartalmának visszatartása az ami sokat segít abban, hogy ne égessük szét a nyelvünket. Azt tapasztaltam, hogy a szűrő által lefogott gőztől könnyitett füst jobban közvetíti az ízeket, aromákat is. Sokszor tapasztaltam, hogy azok a dohányok amelyek izlettek balsaszűrős pipából, egészen egyszerűen semmitmondóak maradtak a filter nélküli pipában. Sok embernek ez pont fordítva működik, de persze ezért szép ez a hobbi, mindenkinek saját magának kell kitapasztalnia, hogy mi működik és mi nem. Az új fejlemény nálam, hogy egyre inkább a meerschaum (tajtékkő) pipák felé kezdek elmenni, nagyon megtetszettek. A két eddig beszerzett pipám annak ellenére, hogy szűrő nélküliek, meglepő hatékonysággal tartják vissza a forró, gőzös nedvességet. Annyira megtetszettek a meerschaum pipák, hogy a napokban el is adtam a korábbi kedvenc Savinelli 673-as pipámat, és helyette most már két tajték beszerzését döntöttem el. Ebből is látszik talán, hogy nem vagyok pipagyűjtő - ha valamit nem használok, valahogy kiesik a rotációból inkább eladom, legyen vele boldog, használja valaki más.

Volt az a gyönyörű, a Briarworksnél egyedileg csináltatott pipád, ha jól láttam azt is eladtad végül.

Igen, bár nagyon sajnáltam - ha jól emlékszem végül egy svéd pipás vette meg. Volt egy másik gyönyörű pipám, egy Moonshine Devil Anse, talán a legszebb darab amit valaha is vásároltam, de azt is eladtam amikor oda jutottam, hogy igazából nem használtam eleget. Az, hogy nem gyűjtöm a pipákat, az az alapvetően racionális kötségszemléletemből is adódik. Annak ellenére, hogy hála istennek nincsenek anyagi gondjaim, azért ezek drága pipák és mindig van helye az értük kapott pénznek.

Egy picit mesélj kérlek nekem még a meerschaum pipákról. Honnan rendeled őket és igazából mi az ami annyira jó ezekben?

Törökországból rendelem direktben ezeket a pipákat. A korábban emlitett, a nedvességet kiválóan kezelő jellemzője mellett nagyon  jól közvetiti a dohány ízeit. Aztán tetszenek a dizájnok amelyeket a török faragó mesterek készitenek. A tetszetős, állatfejeket mintázó formák mellett az anyagban megvalósuló tiszta egyszerűség ami megragad. A kezdetben fehér, a használatban, a dohányfajtától, a bőrünk kémiájától függően elszíneződő pipatest velünk érik, fejlődik és lehet elválaszthatatlan társunk az idővel.

Az ár-érték arány is igen kedvező ezeknél a pipáknál - persze vehetsz meerschaumban is iszonyú drága darabokat de példaként emlithetem, hogy mondjuk egy 60.000 forintos Briarworks pipát szembeállitva, 16-18.000 forintért tudunk abszolút jó minőségű meerschaum pipákat rendelni Törökországból. Eddig két helyről rendeltem ami megbizhatónak bizonyult, az egyik a www.royalmeerschaumpipes.com vagy az Etsy-ről - ahol az én Relight Pipe Gear oldalam is van. Az eBay-en is van meerschaum választék de azt vettem észre, hogy az Etsy-n jobbak az árak és nagyobb eséllyel tudsz közvetlenül a gyártótól vásárolni. 

Aztán persze tudsz a smokingpipes.eu-ról is AKB-t (ez olcsóbb, de kizárólag filter nélküli) illetve IMP meerschaum pipákat rendelni - ez utóbbi márka azonban jobban zsebbenyúlós. A filteresnek fúrt darabok ára itt már 240 EUR-tól indul.

Az világos, hogy a pipákat illetően elég racionálisan állsz a dolgokhoz és nem vagy egy megszállott gyűjtő. Mi a helyzet a dohányokkal? Ha most kinyitnád a pipás szekrényedet, akkor mekkora halom nyitott, illetve bontatlan dohányt találnánk ott? 

Ahogy ezt kérdezted, szinte öntudatlanul nyitottam meg a gépemen az ide vonatkozó Excel pivot táblát - mániákus rendszerező vagyok, ez is a munkámból jön mivel rengeteg üzleti tervet, budget-et kell készitenem - és ebben vezetem, hogy mim van, azt mikor vettem illetve kaptam. A mai állapot szerint bontatlan dohányom 3.5 kg van, ez ugye kb. 65 db 50 grammos tin. Azt gondolom, hogy ez még azért nem az a mennyiség ami miatt pszichológushoz kellene fordulni :-) 

A nyitott dohányaim tárolására az asztalomban alakitottam ki speciális helyet. Egy magyar üveg nagykerben vettem négyszög alapú kis befőttes üvegeket és ezekben tárolom azokat a dohányokat amiket már kibontottam. Ebből 84 darab van jelenleg, ennyi a nyitott dohányok száma :-) 

A kihivás ugye egyértelmű - nem pipázom eleget. Ami persze teljesen rendben igy, hiszen ebben is mint mindenben a mértékletesség elvét próbálom követni. A pipázás nem használ az egészségnek, és ezzel nem mondunk senkinek sem újat. Nem szivok el naponta 2-3 pipát, igy persze felgyűlnek a nyiott tételek. Hála Istennek ebben a hobbiban nem probléma a nyitott készlet, a dohányok visszanedvesíthetőek. Próbálom a bontatlan dobozok számát is értelmes szinten tartani, igy néha-néha eladok belőlük, ahogyan tavaly is tettem a McClelland dohányaim egy részével.

Annak aki utána akar picit számolni, hogy mi a reális dohányfogyasztása, és a jelenleg felhalmozott készletei meddig elegendők annak ajánlom a Youtube csatornámról letölthető dohány fogyasztási kalkulátor kipróbálását. Tanulságos bir lenni mikor a saját hörcsög-agyunkkal szembesülünk amikor azt látjuk, hogy a jellemző pipázási gyakoriságunk mellett kb. Még 100 évig nem kellene újabb beszerzésen gondolkodnunk :-))))