HU Tobacco - Darkwood Scenery (United Passion Series), gyártó: Kohlhase & Kopp, master blender: Hans Wiedemann, aromatikus blend (Virginia, Turkish Oriental, Burley, Black Cavendish szegfűszeg, ánizsos likőr, feketebors, szantálfa és némi gyümölcs izesitéssel) Szubjektivpipas Index: ****(a max. 5 csillagból)
Sokunk nagy kedvence a Cornell & Diehl amerikából - mindig minőségi dolgokkal jönnek elő, nem félnek kisérletezni, sőt inkább arról hiresek, hogy nem finomhangolnak egy új ötletet évekig, inkább amint megálmodják, azonnal el is készitik azt a keveréket amiről úgy gondolják, hogy bejön majd a rajongóknak. Frissek, innovativak és a minőségben nem hoznak kompromisszumot - nagyon szimpatikus hozzáállás.
Náluk jóval kisebb léptékben, de a C&D-éhez nagyon hasonló szemlélettel, tonnányi innovációval működik Németországban az HU Tobacco (a “HU” a névben a master blender és felesége keresztneveinek kezdőbetűiből adódik). A márka mögött - mint minden kultikus butikmárka esetében, lásd G.L.Pease vagy a már megszünt McClelland stb... - egy “zseni” áll aki különleges érzékkel keveri a kiváló minőségű dohányokat és örvendezteti meg rajongóit egyedi, sokrétegű keverékeivel. Az HU Tobacco esetében ez a kivételes tehetségű mester Hans Wiedemann aki a 2010-es Lohmar-i Pipe Showról hazatérve jutott arra, hogy ő bizony utánajár, hogyan tudna szigorúan hobbi szinten beinditani egy, az amerikai pipadohányok importjával foglalkozó vállalkozást. Ekkor még szó sem volt arról, hogy ő maga kisérletezzen dohánykeverékekkel - ez a lépés csak akkor fogalmazódott meg benne amikor néhány hónappal később, a dohányimport elképesztő mértékű bürokratikus útvesztőjével és persze tőkeigényességével szembesült. Wiedemann minden interjújában hangsúlyozza, hogy 3 gyermekes apaként neki ez a tevékenység csak a munkája melletti hobbiként működhetett, igy kezdett el tehát a beszerzett, kiváló minőségű dohányokkal kisérlezgetni. A többi persze már történelem, és azt hiszem nyugodt szivvel adhatunk hálát ez esetben a német dohányimport bürokratikus szabályzóinak - ha áttételesen is, de egy csodálatos alkotói folyamat indulásához adtak “segitséget” :-)
Jelen vizsgálatunk tárgyát a 2018-as Lohmar-i pipashowra alkotta meg a mester, a Darkwood Scenery egy telivér aromatik, ami nem hazudtolja meg alkotójának alapszemléletét: nagyon különleges és egyedi a fűszerezés, de mindez biztos, kiváló minőségű dohány alapokon nyugszik amelyek önmagukban is megállnák a helyüket.
A doboz design nem az én világom. Azt sejtem, hogy Wiedemann tudatosan jelzi ezzel is, hogy itt nem a külső, hanem a tartalom a fontos, de ezeknél a végtelenül egyszerű, már-már igénytelen cimkéknél és az alkalmazott tipográfiánál azért ezek a kiváló dohányok sokkal többet érdemelnének. Lendüljünk is túl ezen, nézzük mit rejt a doboz. Belül már minden OK, szépen nyomott papir fedél köszön ránk és persze egy olyan lehengerlő illat ami már előre jelzi, izgalmas dohánnyal van dolgunk.
A leirás alapján a mester szegfűszeggel, ánizsos likőrrel, szantállal, feketeborssal és valamilyen gyümölcs izesitéssel adott támogatást a burley, virginia, black cavendish és turkish oriental bázisú keveréknek.
Az illat fantasztikus - nekem rögtön a Freiburgi karácsonyi piac ugrik be annak édes, fűszeres illataival. Stollen és a mi Dreinländereck régiónkra (észak-nyugat Svájc, Elzász, Baden-Würtenberg déli része) annyira jellemző, a francia és német pék és cukrászkultúra keverédéséből létrejött sajátos, szegfűszeget, gyömbért, kandirozott gyümölcsöket tartalmazó pékáruk, sütemények illata. Mindezek mellett a háttérben felsejlik az oriental csiklandozó aromája és a burley jegyei.
Az illatorgia után dominánsan édes izeket várnánk, azonban szerencsére nem igy van: füszeres, édes karakterű a dohány de semiképpen sem émelygős. A következő jó hir az, hogy az iz nem csak a tömet első harmadában marad velünk - konzisztens, végig csaknem azonos intenzitású izélmény kisér minket a tömet elejétől a végéig. Szegfűszeg, ánizs, kandirozott gyümölcsök egy biztos, határozott, főként burley vezette dohányiz alapon. Itt az izesités valóban hozzáad a magában is kiváló dohánykeverékhez nem elfedni hivatott annak karakterét. Az oriental kesernyés fűszerei felsejlenek a háttérben, a virginia nekem nem igazán érezhető. Az izesitésből a szantál néha beúszik a képbe, de a feketebors nekem nem volt felismerhető, valószinűleg minimálisan alkalmazta csak a mester.
Bármilyen töméssel is szivtam, mindkét használt pipában (Tonyó féle orrmelegitő illetve egy Parker billiard) példásan, minimális nedvességgel égett. Nem égeti a nyelvet, nem rúg, nem harap. A nikotin végig a közepes szint alatt marad.
Itala nálam egy English Breakfast tea tejszinnel és rummal, ez passzolt talán a leginkább a dohány alapvetően téli karakteréhez, de müködött egy mandarinos Earl Grey-el is.
Nagyon jó szivvel ajánlom azoknak akik szeretik az izgalmas, fűszeres de az alkalmazott alapdohányok értékeit nem elfedő aromatikus keverékeket. Ezek után alig várom, hogy a szintén megvásárolt Moroccan Bazaar-t is megkóstolhassam.
